„A jó fénykép céllal készül” – interjú Takács Szabolccsal

Bemutatjuk a magyarországi 123RF fotográfusokat. 1. rész

123RF: Mióta foglalkozol fotózással? Emlékszel rá, hogy mikor vettél a kezedbe először igazi fényképezőgépet?

Fényképezéssel kb.10 éves korom óta vagyok szoros kapcsolatban. Akkor még édesapám különféle orosz gyártmányú fényképezőgépeivel – amilyen pl. a Szmena vagy a Csajka volt – kattintgattam, kizárólag fekete-fehér filmre. A filmet az első időkben apámmal együtt, majd később egyedül hívtam elő, és nagyítottam róla fényképet. Még most is vannak olyan képeim, amelyeket az általános iskolában, az 1980-as évek közepén készítettem.
Középiskolás koromban sikerült megvásárolni egy Zenit fotópuskát, ami akkoriban igen divatos volt. Még kis fémkoffer is járt hozzá. Ezzel már diafilmre, elsősorban Fujifilm Velviára fotóztam és rendszeresen szidtam az akkori Ofotértet, hiszen csak ott lehetett előhívatni, és ők szinte minden alkalommal összekarcolták a filmet. Ez pedig a diafilm esetében egyet jelentett a kukával.
A Zenit után egy Praktica fényképezőgépes korszak következett, majd 1992-ben, Arizonában megvásároltam az első komolyabb gépemet, egy Nikon F801 vázat egy 35-70 mm-es objektívvel. Számomra akkor hatalmas volt a minőségi ugrás. A következő fordulópont 2001 volt, amikor az első digitális fényképezőgépeimet, egy Canon G1-et és egy Olympus E-10-et, illetve egy Olympus telekonverter előtétlencsét szereztem be. Azóta csak digitális felvételeket készítek.

123RF: Mi vagy „civilben”?

Eredeti végzettségemet tekintve vadász-vadtenyésztő vagyok, és pár évig dolgoztam is a Gemenci gazdaságnál, de váltottam. Megszereztem a biológia-kémia szakos diplomámat, de ezen a téren sem tudtam megmaradni. A fotózás iránti érdeklődésem miatt, 1998-tól 15 éven keresztül voltam a főszerkesztője az egyik ismert hazai fotográfiai szaklapnak. Mivel azonban a nyomtatott sajtó nagyon meredeken kezdett lefelé ívelni váltanom kellett. Jelen pillanatban online és offline marketinggel foglalkozom, marketing vezető vagyok egy magyarországi vállalkozásnál. Persze fényképekkel itt is rengeteget dolgozom.

Faalagút. Budapest legismertebb parkja a a Városliget, ahol ritkán lehet ember vagy jármű nélküli útszakaszokat fényképezni. Ez is több felvételből lett összeillesztve. Nekem a kép nyugalmat és járható utat mutat. (Copyright – Takács Szabolcs)

123RF: Tanultad a szakmát, vagy autodidakta módon sajátítottad el az alapokat? Hol tanultál?

Konkrét fotográfiai iskolát nem végeztem, de a szegedi fotószakkörnek (Dr. Molnár Gyula vezetésével) nagyon sokat köszönhetek. Tagja voltam a budapesti Nimród fotószakkörnek, ott is sokat tanultam. Ugyanakkor úgy érzem, hogy a 15 évnyi szerkesztői feladatok ellátása közben – amikor a legjobb kortárs fotósokkal és szakírókkal dolgoztunk együtt – annyi szakmai, művészeti és egyéb érdekes cikket olvastam, alakítottam, annyi fényképet láttam és szerkesztettem, hogy megfelel több szakiskolai anyagnak is.

Imádkozó sáska a holdfényben. Két kép montázsa. A nehézséget az okozta, hogy a sáska nappali fényben, élénk színekben pompázott, így a számítógéppel kellett éjszakai kinézetre alakítani. A körbevágás és a Hold beillesztése már gyerekjáték volt. Ha ránézek mindig egy kicsit ijesztőnek, de furcsán humorosnak is találom az éjszaka minden szépségével és riasztó voltával. (Copyright – Takács Szabolcs)

123RF: Mik a kedvenc témáid? Melyik területe az a fotográfiának, amiben igazán erősnek érzed magad?

Én felfedező típus vagyok, ritkán rendezem meg műteremben a felvételeket. Inkább keresem a témát, és amikor találok, akkor fotózom. Persze ezek általában alkalmatlanok a stock ügynökségek számára, hiszen hiányzik belőlük a „reklámjelleg”. Kimondottan kedvenc témám nincs, de szeretem felfedezni és kiemelni a forgatagból az egyszerű, letisztult részleteket, amitől a kép mondanivalója néha egészen más lesz, mint ami a valóság volt.

123RF: Van-e mestered, akinek a legtöbbet köszönheted? Kit tekintesz példaképednek a magyar fotósok közül?

Kezdő tanítómesteremnek Apámat tekintem, bár ő inkább a motivációt adta. Mellette a testvéremet, Takács Zoltánt említem, akinek számtalan irigylésre méltó, főként kígyókkal kapcsolatos felvételét láttam már. Jung Zseni látásmódját és képmanipulációját csak csodálni tudom, míg Eifert János digitális technikái feledhetetlenek. Vajda János egyéni kompozícióit, Szipál Márton portréit, illetve Dombóvári Tibor víz alatti felvételeit említem még, de szeretném hangsúlyozni, hogy rengeteg kiváló magyar fotóst lehet emellett felsorolni.
Ha példaképet kell mondanom Nagygyörgy Sándor jut eszembe, akinek tizenévesen egy alkalommal büszkén mutattam a Zenittel készült naplementét ábrázoló fényképemet. Persze a kép szenvedett minden hibától, a horizont középen vágta ketté a képmezőt, a lenyugvó Napot pedig még vonalzóval sem lehetett volna jobban középre igazítani. Nagygyörgy Sándor ránézett és azt mondta: „Ez az a téma, amit én sem tudok megállni, hogy lefényképezzem, és utólag mindig be kell lássam, semmire nem tudom használni.” Számomra a tanulság jóval több volt annál, hogy legközelebb figyeljek a kompozícióra. Azt értettem meg, hogy ha egy fénykép nem konkrét felhasználási céllal készül, csak lekapjuk, mert „olyan jól néz ki”, akkor nem lesz tökéletes. A jó fénykép céllal készül, ezt pedig nekünk kell meghatározni, előre!

Busójárás. Riportfénykép. Szerencsére a felvételen jól látszik a Busó, a máglya és még a kereszt is. A képen nem látszik, de több száz vagy ezer ember volt körülöttem, szerencsére jól ki tudtam zárni őket a képről. A képen tetszik a színek, a dinamizmus és a dráma vegyülése. (Copyright – Takács Szabolcs)

123RF: Milyen felszereléssel dolgozol?

1992-ben letettem a voksot a Nikon mellett, és azóta ezt a rendszert használom. Van több digitális fényképezőgépem, objektívem, vakum és kiegészítőm ettől a gyártótól. Persze vannak Sigma objektíveim, Manfrotto, Cullmann és Profoto állványaim is. A Lowepro, a Kata és a Tamrac táskáit használom. A beállított felvételek miatt beszereztem egy háttértartó rendszert és öt műtermi vakut is eltérő kapacitással, softboxokkal és ernyőkkel.

123RF: Van-e olyan eredményed, amire igazán büszke vagy?

1997-ben az Év természetfotósa pályázaton a Kezünkben a Föld kategória első díjasa lettem. Ez azért jelentős számomra, mert akkor még diafilmre fényképeztem és így sikerült sötétedéskor az úton egy békát lefényképezni, ahogy elhúz felette egy autó hátsó lámpájának a csíkja. Ehhez semmiféle utólagos manipulációt, digitális szerkesztést nem lehetett igénybe venni, mégis sikerült!

Túlélő béka. Az említett diafilmre készült, díjnyertes felvétel 1997-ből. A kép nehézségét a hosszú expozíció miatt a béka többszöri bemozdulása jelentette. Minden bemozdulásnál életlen lett, így újra kellett exponálni. Ugyanakkor sietni kellett, hogy az ég ne legyen koromsötét a képen. Elsősorban a kép egyszerűsége és érthetősége, kicsit humoros volta tetszik. (Copyright – Takács Szabolcs)

123RF: Melyek azok az álmok, amik beteljesítésre várnak? Van-e az a helyszín/téma, amire igazán vágysz, hogy megcsináld, eljuss és lefotózd?

Első körben a digitális manipuláció terén szeretnék sokat fejlődni. Egyesek szerint ez nem a fotózás része, de szerintem az, annak a kiterjesztése, a fénykép „laborálása”. Ezen kívül a videózás felé kacsingatok, elsősorban a timelapse felvételek érdekelnek, de idő hiányában még várat magára. Szintén érdekel a 3D technika olyannyira, hogy régi, ismert módszert felhasználva egy szerkezetet is építettem (persze apámmal együtt), amelyik szemüveg nélkül, kiváló minőségben képes sztereó fényképeket és videókat bemutatni. Természetesen van egy kis 3D-s fényképezőgépem és videófelvevőm is.

Kezünkben a Föld. Ha jól emlékszem 18 különböző felvételből van összerakva ez a kép. A nehézséget a színek, az árnyékok összehangolása jelentette. Pár órát dolgoznom kellett vele. Remélem egyértelmű a kép üzenete. (Copyright – Takács Szabolcs)

123RF: Hogy látod a stock fotózás helyzetét?

Az internet és a képi kultúra terjedésével szerintem egyre jobban előtérbe kerülnek a fotóügynökségek. Egy magára kicsit is ügyelő vállalkozás számára elengedhetetlen, hogy hivatalos forrásból szerezze be a képanyagot, ráadásul olyan minőségben és választékban áll rendelkezésre, hogy minden igény kielégíthető vele. A stock ügynökségek árai ugyanakkor nem túl magasak, így még ez sem lehet akadály.

123RF: Köszönjük a beszélgetést!

Takács Szabolcs portfóliója az 123RF oldalon ide kattintva tekinthető meg.